A régi időkben jórészt szegény emberek, földművesek, dohányipari munkások lakta városrészben a múlt század első évtizedeiben kezdtek tanítók, tisztviselők kis családi házakat építeni. A terület központja a Kálvária tér volt a kápolnával és a stációkkal. A szentmisék eleinte a kápolnában voltak, majd Glattfelder Gyula csanádi püspök az itt lakó hívek kezdeményezésének eleget téve 1930-ban plébániát alapított, amelynek kegyúri támogatását a város vállalta.

    1933-ban, Halász Pál egykori regnumi lelkész, az új plébános áldozatos munkájának, valamint a hívek adományainak és szorgalmának eredményeként új templommal gazdagodott Szeged és a városrész. Két év múlva pedig egészen közel fölépült a Népháznak nevezett katolikus kultúrotthon (a második világháború után Úttörőház, majd a Magyar Televízió körzeti stúdiója).

    A templom 1989-ben fíliával gazdagodott: a II. sz. kórházban alapított Szent Kereszt-kápolnával, amelyben a gyógyulni kívánó betegek nyerhetnek vígasztalást és lelkierőt.

    "Az új plébániatemplom legfőbb sajátossága megindító egyszerűsége, igénytelensége. Azért épült, hogy csarnokába összegyűjtse a híveket, akiknek szükséglete összejönni, hogy Istenhez imádkozzanak, hogy a szentmiséken részt vegyenek, hogy az Úr szavát meghallgassák" (H. M. 1934.) Ekkor még, a neobarokk virágzása idején annyira merésznek és szokatlannak hatott egy katolikus templomtól ilyenfajta modern puritánság, hogy még a korabeli építészszakma részére is magyarázni kellett a tervezői indíttatások helyénvalóságát.

    A templomot Fennesz László tervezte. A szentély középső tengelyében található a Pleskó Béla  keze által faragott nagyméretű feszület. Alatta őrzik a Glattfelder püspök adományozta Szent Kereszt ereklyét. A templom karzatán helyezkedik el a néhány évvel ezelőtt felújított Angster-orgona.

Oldalmenü
Diavetítő